1995. évi LXV. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról1

Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazása során

1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik;

2. minősített adat:

a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat,

b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,

c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz,

d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag;

3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele;

4. minősített adattal rendelkezés:

a) a betekintés,

b) a birtokban tartás,

c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése,

d) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

e) a betekintés engedélyezése,

f) a feldolgozás és felhasználás,

g) a minősítés felülvizsgálata,

h) a minősítés felülbírálata,

i) a nyilvánosságra hozatal,

j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele,

k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala,

l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,

m) a megismerési engedély kiadása;

5. illetéktelen személy: aki minősített adat megismerésére nem jogosult;

6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele;

7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás;

8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás;

9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza;

10. titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását;

11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság;

12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot a 3. pont alapján továbbították;

13. külföldi személy: a nem magyar állampolgárságú személy.

(2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha e törvény vagy az Avtv. másként nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

II. Fejezet

TITOKFAJTÁK

Államtitok

3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

(2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet.

Szolgálati titok

4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

(2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.

(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.

(4) A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének r) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé.

Külföldi minősített adat

5. § Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az átadó fél által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített iratok kezeléséről szóló rendelkezések szerint kell kezelni.

III. Fejezet

A MINŐSÍTÉSRE JOGOSULTAK ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS

A minősítésre jogosultak

6. § (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult

a) a Magyar Köztársaság elnöke,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) a legfőbb ügyész,

h) az ügyészség vezetője,

i) az Állami Számvevőszék elnöke,

j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

l) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

m) a Kormány tagja,

n) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője,

o) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

p) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének vezetője,

q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője,

r) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,

s) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,

t) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,

u) a törvény által minősítésre feljogosított személy.

(2) Az (1) bekezdésben írt bármely minősítésre jogosult államtitokká minősítheti azt az államtitokköri jegyzékben feltüntetett adatfajták körébe tartozó adatot, amely a feladat- és hatáskörébe tartozik.

(3) Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minősítésre jogosult e jogkörét belső szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a helyettes államtitkárt is.

(4) Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára is átruházhatja.

(5) A honvédelmi miniszter, valamint az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.

Minősítés

7. § (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell.

(2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik.

(3) A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján - ennek hiányában közvetlenül - terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz.

(4) A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

(5) A minősítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a javasolt minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.