Az Alaptörvény garantálja az alapvető jogok és szabadságok érvényesülését. Az alapvető jogok és szabadságok azonban nem minden körülmények között érvényesülnek a maguk teljességében. Meghatározott alkotmányos célok érdekében, meghatározott feltételek mellett törvényben korlátozhatók, az alapvető jog lényege azonban nem csorbulhat. Az állam számára az alapjogok védelme csupán része az egész alkotmányos rend fenntartásának és működtetésének.

A titkos információgyűjtés törvényben erre felhatalmazott szervnek az a tevékenysége, amely során feladatainak ellátása érdekében a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogok korlátozására alkalmas – az érintett tudta nélkül alkalmazott – eszközökkel és módszerekkel titkosan személyes, köztük különleges és más adatokat vesz fel.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény felhatalmazza az Információs Hivatalt a titkos információgyűjtésre, meghatározza annak feltételeit és eszközrendszerét.

A titkos információgyűjtés eszközrendszere:

Az Információs Hivatal a titkos információgyűjtés keretében a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályzatában meghatározott belső engedéllyel

• felvilágosítást kérhet,
• a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthet,
• titkos kapcsolatot létesíthet magánszeméllyel,
• az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhat létre és alkalmazhat,
• sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat,
• saját személyi állománya és a vele együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthet és használhat fel,
• fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn,
• feladatai által érintett személyt, valamint az azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti,
• az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötötteken kívül beszélgetést lehallgathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti,
• az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötötteken kívül a hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthet.

Az igazságügyért felelős miniszter engedélyével

• lakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti,
• lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelheti és rögzítheti,
• postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizheti és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti,
• elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti,
• számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, továbbá felhasználhatja.

A legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével a Hivatal információszolgáltatásban állapodhat meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. Nem köthető büntetlenségi megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Az Információs Hivatal Magyarország területén a titkos információgyűjtésben támaszkodik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltatásaira.
(lásd még: adatkezelés)