Mottó: "Nem minden zajlik titokban, ami törvénytelen, és nem minden törvénytelen, ami titkos."
A Hivatal más állami szervekhez hasonlóan a jognak alárendelten létezik és végzi feladatait.
A jogállam keretei és követelményei között az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelmében való közreműködés minősülhet olyan feladatnak, amely alapjául
szolgálhat az alapvető jogok és szabadságok törvényi korlátozásának, a titkos információgyűjtés eszközei és módszerei alkalmazásának.
Az Alaptörvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának
szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvényben kell megállapítani. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.)
a titkosszolgálati tevékenységen túlmenően a szolgálatok egészével (elnevezésükkel, irányításukkal, személyi állományukkal, működésük garanciáival stb.) kapcsolatos alapvető előírásokat is rögzíti.
E szabályokat csak sarkalatos törvénnyel lehet módosítani. A nemzetbiztonsági tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket emellett más törvények is tartalmazhatnak.
A magyar jogtörténet első nemzetbiztonsági törvénye, figyelemmel garanciáira, részletességére és áttekinthetőségére, nemzetközi összehasonlításban is megállja a
helyét. Persze, nem a szolgálatokhoz való hivatalos viszony brit történeti példáját tartja szem előtt. A parlamentarizmus hazájában a legutóbbi időkig ugyanis e
szervek említése is közéleti tabutémának számított. Mindenesetre a "Security Service" puszta létezését első alkalommal hivatalosan 1989-ben "vallották be"... Ehhez
képest mi is bevalljuk: Bár a törvény egyes részletkérdések rendezésére módot nyit alacsonyabb szintű jogszabályok (kormány- és miniszteri rendeletek) megalkotására,
de a Hivatal létezését, működését és tevékenységét jóval több, a nyilvánosság számára nem hozzáférhető rendelkezés - "háromezres" kormányhatározat, miniszteri,
főigazgatói utasítás, együttműködési megállapodás - határozza meg (határolja körül), mint más állami szervekét. Ezek természetesen nem lehetnek ellentétesek a publikus
jogszabályok rendelkezéseivel.
Azt, hogy mindez "ne csak a papíron maradjon" - vagyis a Hivatal működésének törvényességét - az alkotmányos kontroll kiterjedt rendszere szavatolja. Ennek
főbb elemei a irányító miniszter irányítási és ellenőrzési- felügyeleti jogosítványai, a titkos információgyűjtés tekintetében az igazságügyért felelős miniszter
részére biztosított engedélyezési jogkör, a parlamenti ellenőrzés eszközrendszere, az alapvető jogok biztosához fordulás lehetősége, valamint a panaszjog.
Az Információs Hivatal feladataira, hatáskörére, alaptevékenységére és működésére vonatkozó alapvető jogszabályok
180/2004. (V.26.) Korm.r. – az elektronikus hírközlési
feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről 9/2005. (I.19.) Korm. rendelet – a postai szolgáltatók,
a postai közreműködők és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének részletes szabályairól 161/2010. (V.6.) Korm. rendelet – a minősített adat
elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól
Az Információs Hivatal felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szervek
A 2010. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés m) pontjának mc) alpontjában foglaltak alapján az Információs
Hivatalt irányító miniszter 2010. május 29. napjától a külügyminiszter.
Főoldal Honlaptérkép
Linkek 
