Az Információs Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (Nbtv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében személyes adatot
(ezen belül különleges adatot) és közérdekű adatot kezel.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint személyes adatnak minősül bármely
meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (érintettel) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.
Különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy
más világnézeti meggyőződésre, érdekképviseleti szervezeti tagságra, továbbá az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint
a bűnügyi személyes adat.
Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy
személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységre vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Az Információs Hivatal feladatainak ellátásához adatokat szerez be
az érintett önkéntes, illetve az Nbtv-ben előírt kötelező adatszolgáltatásával,
nyílt forrásból,
adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából,
titkos információgyűjtéssel.
A titkos információgyűjtés és az ilyen módon beszerzett adatok kezelése különösen súlyos beavatkozást jelenthet a magánszférába, s természeténél fogva súlyosan
korlátozhatja a személyiségi jogokat. Lényegét tekintve az adatfelvétel, illetve adatkezelés különleges módja, amely minden fázisában (felvétel, tárolás, kiigazítás,
adattovábbítás, törlés) az érintett tudta nélkül történik. Szabályozásában és alkalmazásának gyakorlatában ezért kiemelt jelentőséggel bír a garanciális elvek
érvényesítése:
I. A törvényi felhatalmazáshoz kötöttség
Az Alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, azok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani. A titkos információgyűjtés intézménye, eszközeinek és módszereinek
alkalmazása az alapvető jogok közül - többek között - az emberi méltósághoz, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez
való jogot korlátozhatja. Jogállamban ezért a polgári hírszerzés is kizárólag hatékony jogi garanciák mellett végezhet ilyen tevékenységet: Csak a törvényben meghatározott
hatáskörünkben, az ott meghatározott feladataink ellátása érdekében, s kizárólag az ott rögzített feltételekkel folytathatunk titkos információgyűjtést.
II. Szükségesség és arányosság
A Hivatal hatékony működéséhez, eredményes tevékenységéhez fűződő érdek önmagában távolról sem teheti indokolttá alapvető alkotmányos jogok korlátozását. A titkos
információgyűjtés eszközeit és módszereit csak akkor alkalmazzuk, ha valamely konkrét feladatunk ellátásához szükséges adatokat másként nem áll módunkban beszerezni.
Ha egyszerre több lehetséges és alkalmas intézkedés is szóba kerülhet, úgy mérlegelünk, s a törvénnyel összhangban ilyenkor azt választjuk, mely az eredményesség
biztosítása mellett a lehető legkisebb jogkorlátozással jár, annak szem előtt tartásával, hogy ne okozzunk olyan hátrányt, mely nyilvánvalóan nem áll arányban az
elérni kívánt céllal.
III. Az egyedi alkalmazás engedélyhez kötöttsége
A titkos információgyűjtéshez minden esetben egyedi engedély megszerzése szükséges. Az alkalmazható eszközök és módszerek két csoportra oszthatók, aszerint,
hogy alkalmazásuk valamely vezetőnk döntésétől függ (ún. külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés), vagy arra csak más szerv - az Információs Hivatal
esetében az igazságügyért felelős miniszter - engedélye alapján kerülhet sor (ún. külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés).
IV. Az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye és a készletező adatgyűjtés tilalma
Jogállamban személyes adatot kezelni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad (célhoz kötöttség). E célokat a nemzetbiztonsági törvény jelöli ki számunkra.
Nem gyűjthetünk és tárolhatunk személyes adatokat ettől eltérően vagy akár bármiféle meghatározott cél nélkül, úgymond tetszőleges jövőbeni felhasználásra.
Az adott feladat elvégzéséhez szükségtelen adatokat töröljük.
V. A törvényes adatminőség
E követelmény szerint az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie, az adatoknak pontosaknak, teljeseknek, és ha szükséges,
időszerűeknek kell lenniük, tárolásuk módjának pedig alkalmasnak kell lennie arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Az adatminőség csak akkor törvényes, ha ez az adatkezelés valamennyi szakaszában töretlenül érvényesül.
VI. Dokumentáltság és az adatok útjának nyomon követhetősége
Az Információs Hivatalban a titkos információgyűjtés alkalmazásával kapcsolatos valamennyi cselekményt, intézkedést, s azok eredményét a tervezéstől kezdődően írásba
kell foglalni. Több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír a felvett és kezelt adatok útjának folyamatos nyomon követhetősége. Garanciális szempont, hogy
a hiányos dokumentálás e területen meghiúsíthatja az adatalanyok jogai gyakorlásának, érvényesítésének lehetőségét is. Ezen kívül szakmai megfontolások (az információk
ellenőrizhetősége, hatékonyság), valamint a rendezett működés követelményei (az eljáró munkatársak felelősségének megállapíthatósága) is indokolják az alapelv nyomatékos
érvényesítését.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény törvény biztosítja az egyén
számára azt a jogot, hogy személyes adatainak útját befolyásolni vagy nyomon követni tudja. Az adatkezelőnek – az általános szabályok szerint – az érintett kérelmére tájékoztatást kell adni az érintettel kapcsolatos adatairól, az adatkezelés céljáról,
jogalapjáról, időtartamáról, valamint arról, hogy kik és milyen célból kapták meg adatait. Az érintett tájékoztatását törvény az állam belső és külső biztonsága
érdekében, így nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.
Az állami szervek, köztük a Hivatal számára a törvény előírja, hogy lehetővé kell tenni a közérdekű adatok megismerését. Az információszabadság azonban nem abszolút
jog, a közérdekű adatok megismerése törvény alapján korlátozható. A korlátozás jogszerűségét azonban az információszabadsággal szemben mindig megszorítóan kell
értelmezni. A korlátozás történhet minősített adattá nyilvánítással, vagy egyes adatfajtákra nézve külön törvényben, így az Nbtv.-ben meghatározott esetekben. Az
Nbtv. szerint az irányító miniszternek, illetve a Hivatal főigazgatójának hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra – a minősített adatokon túlmenően – a Hivatal
objektumával és személyi állományával, eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel, valamint biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival kapcsolatos adatok.
Az Nbtv. 48. §-a (1) bekezdésének értelmében a Hivatal által kezelt adatokról és adattovábbítási nyilvántartásából az érintett kérelmére történő tájékoztatást,
a személyes adatainak törlését, valamint a Hivatal által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a Hivatal főigazgatója – nemzetbiztonsági érdektől
vagy mások jogainak védelme érdekében – megtagadhatja.
Személyes adattal kapcsolatos kérelemre a Hivatal 30 napos határidővel ad választ.
Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a Hivatal 15 napon belül teljesíti, vagy a kérelem megtagadását 8 napon belül, a megtagadás indoklásával közli.
A kérelem teljesítésének megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A jogorvoslat lehetőségéről a Hivatal válaszában felvilágosítást ad.
Az adatmegismerési kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés az Igazgatási és Humánpolitikai Igazgatóság keretében működő Jogi és Igazgatási Főosztály feladata.
Főoldal Honlaptérkép
Linkek 
