• Az Országgyűlés 1994-ben törvényt alkotott az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről (1994. évi XXIII. törvény). Az e feladatra létrehozott Bizottságok azt vizsgálták, hogy az ellenőrzött tagja volt-e vagy együttműködött-e a politikai rendőri funkciót ellátó belső elhárító szolgálattal, illetve kapott-e tőle tájékoztató jelentéseket vagy tagja volt-e a Nyilaskeresztes Pártnak.
• Az Országgyűlés 1996-ban - figyelemmel az Alkotmánybíróság azon megállapítására mely szerint szükséges a megfigyeltek önrendelkezési jogának intézményi hátterét megteremteni - létrehozta a Történeti Hivatalt, melynek átadásra kerültek a belső elhárítás fellelhető iratanyagai (1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény). A 2001. évi XLVII. törvény a Történeti Hivatalt állami szaklevéltárrá tette, amely jogosult volt átvenni és megőrizni - többek között - a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagait, a feladataik ellátásához szükségtelenné vált iratokat.
• Az iratőrzőknek, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatoknak az 1980 előtt keletkezett iratokat a Történeti Hivatal felállítását követő 60 napon belül, az 1980-1990 közötti iratokat 2000. február 28-ig kellett átadniuk a Történeti Hivatalnak. Nem kellett átadni azokat az iratokat, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és zavartalan ellátásához szükségesek voltak, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok számára szükséges és kezelhető adatokat és a Történeti Hivatalnak átadható iratokat együttesen tartalmazzák és az irategyüttesek technikai szétválasztása nem volt lehetséges.

• a diktatúra áldozatai az információs önrendelkezési jog kiszélesítésével, múltjuk teljesebb megismerésének lehetőségével egyfajta erkölcsi kárpótlást kapjanak,
• a diktatúra működési mechanizmusa megismerésére a tudományos kutatók szélesebb iratbetekintési jogot kapjanak, és a nyilvánosság előtt is szélesebb körben váljon megismerhetővé a volt állambiztonsági szolgálatok szerepe,
• világos határvonalat húzzon a pártállami korszak állambiztonsági szervei és a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége között, s garantálja, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése ne sértse a jogállam fontos nemzetbiztonsági érdekeit.

• az olyan személyekre vonatkozó adatok, akik a nemzetbiztonsági szolgálatok létrehozása (1990. február 15.) és 2002. május 26-a közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoztak, vagy azokkal titkosan együttműködtek,
• az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,
• személyének felfedése esetén tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követhetnek el,
• olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit.

• az irat adatai az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatainak ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükségesek,
• a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,
• nyilvánosságra kerülése károsítaná Magyarország rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,
• sértené Magyarország nemzetközi kötelességvállalását,
• sértené Magyarország és más állam közti viszonyt vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését,
• sértené Magyarország határon kívül élő magyarokért viselt alkotmányos felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit,
• károsítaná Magyarország védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,
• sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.

• 180 nap állt rendelkezésre az 1970. előtt keletkezett,
• 1 év az 1980. előtt keletkezett és
• 2 év az 1990. február 14-e előtt keletkezett iratok felülvizsgálatára.

A törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok minősítésének felülvizsgálatát, az iratok átadását háromtagú civil bizottság felügyelte, amely egy-egy tagját a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társulat elnöke jelölte ki.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának jegyzéket kellett átadni azokról az iratokról, amelyek minősítését fenntartották. Ha a levéltár azt nem találja indokoltnak, bírósághoz fordulhat, amely nem peres eljárásban dönt, a felek és meghatalmazottaik nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán, fellebbezésnek nincs helye.

A felülvizsgálatuk során a minősítésüket megtartó iratanyagok közül a nemzetbiztonsági érdekek védelme szempontjából kiemelkedő fontos iratokról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója külön jegyzéket állított össze, amelyet a Legfelsőbb Bíróság e feladatra kijelölt bírája hagyott jóvá. Ezeket az iratokat nem kellett szerepeltetni a levéltárnak átadandó jegyzékben.

A 2003. évi III. törvény végrehajtása

Az Információs Hivatal a törvényben meghatározott határidőre elvégezte az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényben elrendelt iratfelülvizsgálatot és iratátadást.

Az iratfelülvizsgálat eredményeként a Hivatal 14.401 tételben adott át megszüntetett minősítésű adatokat tartalmazó iratot, irategyüttest az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.

Az iratfelülvizsgálatot és iratátadást felügyelő, a 2003. évi III. törvény alapján létrehozott Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság kijelölt bírája tevékenységéhez szükséges feltételeket a Hivatal megteremtette. A kijelölt bíró 34 esetben nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági érdek védelme szempontjából kiemelkedően fontos ügyekről összeállított főigazgatói külön jegyzékre vételt. A Bizottság pedig 184 esetben javasolta a felülvizsgálati döntés megváltoztatását, az irat, irategyüttes adatai minősítésének megszüntetését és átadását a Levéltárnak. A Hivatal a Bizottság javaslatait elfogadta.

Az átadott iratok és irategyüttesek között a legkülönbözőbb típusú ügyiratok találhatók: hálózati személyek B (személyi) és M (munka) dossziéi, ellenőrzött külföldi intézmények, szervezetek és csoportok ún. objektumdossziéi, rendkívüli események dossziéi, beérkező információs jelentések, kormányzati és a társszervek részére készített tájékoztatók, rejtjelfejtési és rejtjelfelügyeleti anyagok, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó iratok, személyzeti dossziék, pénzügyi és gazdálkodási iratok, a működésre vonatkozó ügyviteli iratok, tanulmányi és oktatási anyagok.

Összegezve

Az Információs Hivatal az őrzésében lévő állambiztonsági iratok közül a korábbi törvények alapján, még az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárása végett iratfelülvizsgálatot elrendelő 2003. évi III. törvény hatályba lépése előtt 70,2 iratfolyóméter, a 2003. évi III. törvény alapján pedig 276,25 iratfolyóméter titkosszolgálati iratot adott át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, s ezek egyrésze mikrofilmen van. Ha a mikrofilmen lévő iratokat átszámoljuk papír alapú adathordozóra, az átadott iratok mennyisége meghaladja a 450 iratfolyómétert.

Az Információs Hivatal 2006-ban, majd ezt követően 2009-ben lefolytatta az őrzésében maradt állambiztonsági iratok adatai minősítésének az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényben, illetve az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben előírt felülvizsgálati eljárását és azon iratok vonatkozásában, amelyek minősítését fenntartotta, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben előírt időszakonként, vagyis 5 évenként lefolytatja a felülvizsgálati eljárást.