Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége az állam, a nemzet, a végrehajtó hatalom konkrét érdekeivel függ össze, a nemzetbiztonsági szolgálatok
struktúrájára, működésére vonatkozó közösségi előírások nem léteznek. Vannak azonban mégis olyan jellegű elvárások, amelyek a jogállamiság, a modern parlamenti
demokrácia elvéből fakadnak.
Három ilyen elvárás emelhető ki:
1.)
A szolgálatok tevékenységét törvény szabályozza. Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége az alapvető jogok korlátozásával
jár, és ehhez az alkotmányos előírások szerint törvényi felhatalmazás szükséges, 1995 óta a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét törvény szabályozza (a már említett
1995. évi CXXV. törvény).
2.)
Az alapvető jogokat legerősebben korlátozó titkos információgyűjtés (lakás átkutatása, telefon-lehallgatás, levél- és postai küldemények átvizsgálása) csak
külső engedély alapján folyhasson. A magyar szabályozás szerint a fenti tevékenységek végzéséhez a bíró, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélye szükséges.
3.)
A szolgálatok tevékenysége feletti parlamenti ellenőrzés megteremtése. Amint arról korábban már szó volt, a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését
az Országgyűlés a Nemzetbiztonsági Bizottság útján látja el.
Emellett meg kell azonban említenünk, hogy a közös európai kül-, és biztonságpolitika fejlődése, az európai intézményekben dolgozó személyek, a létesítmények és
információk bizonyos szűk körének védelme miatt már léteznek olyan dokumentumok melyek az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió Tanácsa biztonsági elveit rögzítik,
beleértve számos nemzetbiztonsági vonatkozású ajánlást, előírást is.
Főoldal Honlaptérkép
Linkek 
